10 meglepő tény a Magyar Néphadseregről

Magyar Néphadsereg – 1951 és 1990 között így hívták a Magyar Népköztársaság haderejét. Azt szokták mondani: mindenkinek van valamilyen emléke a néphadsereg katonáiról, illetve magáról a katonaságról. Következzen azonban most tíz kevésbé közismert tény ebből az időszakból – szokásunkhoz híven szigorúan szubjektív szempontok szerint.

1. Miért surranó a bakancs és miért kanálgép az étkészlet?

A katona – szolgáljon a néphadseregben vagy éppen a Magyar Honvédségben – mindig is hajlamos volt arra, hogy egyenruhájának darabjait, illetve felszerelési tárgyait „átkeresztelje”, azaz a hivatalos megnevezés mellett egy ragadványnévvel is ellássa. „Az egyik ilyen ikonikus megnevezés a surranó, amellyel a 65 mintájú katonai bakancsot illették a néphadsereg katonái. A megnevezés eredetéről írásos feljegyzések nem maradtak meg, ám vélhetően a névadás oda vezethető vissza, hogy ez volt az első gumitalpú magyar katonai lábbeli” – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére dr. Baczoni Tamás őrnagy. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményvezető főmuzeológusa hozzátette: mivel a katonák korábban vasalt, bőrtalpú csizmát és bakancsot viseltek, furcsa volt számukra, hogy az új gumitalppal halkabban járhatta, szinte surrantak. Így a bakancs valószínűleg innen kapta a nevét.

Az egyenruházat másik, katonai szlengben is külön megnevezett darabja a gyakorlókabát, azaz a mikádó. Ennek elnevezése azonban nyomon követhető – emelte ki Baczoni őrnagy -, hiszen a XX. század elejének rövid, kétsoros férfikabátját, majd a 30-as évek hasonló szabású női kabátját hívták így a „civil” divatban, s innen honosodott meg a katonai szlengben. A katonai személyi felszerelési cikkek közül pedig az 1964-ben bevezetett evőeszközkészlet a legismertebb, amely hétköznapi elnevezést is kapott. Baczoni Tamás szerint a „kanálgép” kifejezés onnan eredhet, hogy az eszköz megjelenéséig a katonáknak csak egy „kincstári” kanaluk volt. Utána viszont a kanál mellett már villával, késsel, sőt konzervnyitóval is rendelkeztek, azaz mondhatni „gépesítették” az étkezésüket. 

asp_620_1surrano_kanalgep

2. Fedőszámok a Magyar Néphadseregben

Fedőszámok 1949. október 1-je óta léteznek a magyar haderőben, a hadsereg szovjetizálásának egyik első lépcsőjeként vezették be ezeket a számokat. Mindez azt jelentette, hogy a hadrendben használt tényleges katonai megnevezéseket a legtöbb iraton nem lehetett feltüntetni, sőt, azokat a sorkatonák sem ismerhették – azaz szigorúan titkos adatnak minősültek. Helyettük egy négyjegyű postafiók, azaz PF-számot, az 1960-as évektől pedig MN-számokat használtak. A fedőszámok rendszerét használatuk közel három évtizede alatt többször is átszervezték, volt, hogy egy megszűnő alakulat fedőszámát egy másik katonai szervezet kapta meg, de olyan is előfordult, hogy egy létező alakulat kapott új fedőszámot. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy egy adott alakulat mindössze az „ellenség megtévesztése” miatt részesült időről időre új fedőszámban.

asp_620_2MN_fedoszamok

3. Az utolsó díszszemle

Díszszemle – az idősebb korosztály jól tudja, hogy a második világháborút követően rendszeresen rendeztek katonai felvonulást, azaz díszszemlét a fővárosban. Az elsőt 1948-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc századik évfordulója alkalmából tartották az Andrássy úton és a Hősök terén. Később a Dózsa György úton és a Felvonulási téren szervezték a parádékat, mégpedig április 4-én, azaz hazánk felszabadulásának ünnepén. Ez a nap a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt, mégpedig annak tiszteletére, hogy – legalábbis a hivatalos propaganda szerint – 1945-ben ezen a napon hagyta el az utolsó német katona Magyarország területét. A díszszemléket 1965-ig minden évben megrendezték, ezt követően azonban – egy miniszteri határozat értelmében és vélhetően takarékossági okok miatt – már csak ötévente tartottak parádékat, az utolsót 1985. április 4-én. Az erről készült videofelvételt most ti is megtekinthetitek.

4. Egri csillagok, kiskatonák és bakik

A honvedelem.hu egyik korábbi 10-es listájában azokról a filmekről és sorozatokról írtunk, amelyek elkészítésében jelentős szerepet játszott az akkori Magyar Néphadsereg. Az egyik ilyen film a Várkonyi Zoltán által rendezett Egri csillagok című alkotás volt. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Pilisborosjenő közelében felépített vármásolatnál zajló forgatásra összesen ötezer sorkatonát vezényeltek ki. Az egri vár 1552-es ostromát feldolgozó, Gárdonyi Géza regényéből készült kétrészes film azóta is az egyik legnépszerűbb magyar mozi.

A legendák szerint azonban számos olyan jelenet is található benne, amely – mai szóval élve – ciki. És ezeknek a bakiknak is a statiszta sorkatonák a főszereplői. Sokak szerint a legnagyobb filmes hiba, amikor a támadó „török janicsárok” egyikének kezén órát lehet felfedezni. Az igazi rajongók azonban azt állítják: nincs ilyen jelenet a filmben. Mindenesetre valóban létezik egy olyan fénykép – nem a filmből kivett képkocka, hanem a forgatások szünetében megörökített pillanat –, amelyen jól látszik az egyik kiskatona kezén megcsillanó óra.

asp_620_4egri_csillagok_forgatas_1

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Megjegyzések:

megjegyzés

Powered by Facebook Comments

Ajánlott!

Telefonos horrorlénytől pánikolnak a szülők, de nem igazak a gyerekek öngyilkosságáról szóló hírek

Újra pörög a júniusban egyszer már nagyot menő Momo-őrület, az anorexiás japán horrorlánylényre emlékeztető arc, …