300 millió éves alumínium fogaslécet találtak Oroszországban

Az elmúlt héten több független orosz hírforrás is megerősítette, hogy Vlagyivosztok környékén egy ugyancsak szokatlan, könnyűfémből készült szerkezetet találtak. Yulia Zamanskaya, a Voice of Russia újságírójának tudósításából kiderül, hogy a különös leletre egy vlagyivosztoki lakos bukkant, miközben az egyik hideg éjszakán szenet lapátolt a kandallójába. A fűtéshez használt nagy halom feketeszénből került elő a furcsa tárgy.

A férfit nem hagyta nyugodni a maroknyi fémdarab, ezért néhány nappal később az egyik közeli kutatóintézethez fordult, hátha ott segítenek neki beazonosítani a különös tárgyat. Miután az intézet munkatársai alaposan áttanulmányozták a leletet, kiderült, hogy az alumíniumból készült eszköz hozzávetőleg háromszáz millió éves és az első tesztek azt valószínűsítik, hogy szó sincs természeti képződményről, a különös szerkezetet minden bizonnyal valaki mesterségesen hozta létre.

metal

(Fotó: Natalia Ostrovsky)

– Hihetetlenül hangzik, de ez az alumíniumdarab leginkább egy olyan fogasléchez hasonlít, amelyet különféle mechanikus, vagy elektromechanikus berendezéseknél használnak – mondja a vizsgálatot végző egyik kutató.

A szén, amelyben a különös tárgyat megtalálták, a közelben fekvő Khakasia régióban lévő Csernogordski bányákból származik. A környék geológusai előtt ismert tény, hogy az ottani földben lévő szénkészlet mintegy háromszáz millió éves lehet, amely alátámasztani látszik a szénizotópos kormeghatározás eredményeit.

Valerij Brier biológus és anomáliakutató, a fémdarabból kapott apró mintán végzett röntgenvizsgálatot, amelynek eredménye szerint a lelet anyaga igen nagy tisztaságú alumínium, de néhány százalékban magnéziumot is tartalmaz, vagyis elképzelhető, hogy a tárgy annak idején a világűrből érkezett a Földre.

12786750

(Fotó: Valerij Brier)

Létezik ugyanis az alumíniumnak egy földönkívüli, úgynevezett 26-os izotópja, amely a Föld légkörébe jutva 26-os magnézium izotóppá bomlik le. Ha ez a magnézium izotóp akár csak két százalékban is megtalálható egy adott ötvözetben, akkor az igen nagy valószínűséggel a világűrből érkezhetett.

A Szentpétervári Atomfizikai Intézet is hozzájutott egy, az alumíniumtárgyból származó kisebb mintához, amelyen Igor Okunev, az intézet egyik vezető munkatársa mindenekelőtt a korának meghatározására irányuló teszteket végzett. Ezeknek az eredményei egyértelműen megerősítették, hogy a különös szerkezet körülbelül háromszázmillió éves lehet.

Egyáltalán nem példa nélküli, hogy a föld mélyéből kibányászott széndarabok közül különös tárgyak kerülnek elő. 1851-ben az egyik Massachusetts környéki bányában dolgozó munkások egy cinkkel és ezüsttel bevont vázát hoztak a felszínre. A világ legrégebbi vázájaként számon tartott lelet keletkezését a szakértők a kambriumi korszakra teszik, vagyis körülbelül 534 millió éves lehet.

oldest_vase

1974-ben egy romániai kőfejtőből került elő egy ismeretlen eredetű alumínium eszközdarab, amely kalapácsra, vagy még inkább az Apollo űrhajók egyik “lábára” emlékeztet azok szerint, akik közelről látták.

romania_rockmine

Az alábbi képen látható mechanikus eszközre pedig Jurij Golubev régész vezetésével a Szentpétervári Egyetem kutatói bukkantak, egy négyszáz millió évesre becsült vulkanikus kőzetben, a távoli Kamcsatka-félsziget, Peninsula nevű tartományában, egy Tigil nevű falucskától kétszázötven kilométerre. A lelet valódiságát később több tudós is megerősítette.

tigil

forrás: kp.ua)

Megjegyzések:

megjegyzés

Powered by Facebook Comments

Ajánlott!

VÉGRE KIDERÜLT KI A SZOPATÓFANTOM?

Pár hete, vagy napja történt hogy egy bizarr eset köbányán, amikor a szopatófantomként elhíresült személy …