A Haragvás Markában!

Sokan szokták kérdezni, hogy miképp is lettem én “gengszter repperből” Buddha. 🙂 Bevallom őszintén, nem volt egyszerű, és rövid folyamat.

Rólam annyit érdemes tudni, hogy bár sosem voltam az a kimondott rossz gyerek, mégis nehezen tudtam kezelni a dühömet, és nem is igazán tartottam kordában ha arról volt szó. Mondhatjuk úgy, agresszív hülye voltam. Mikor ott voltam a “helyzetben”, mikor felbosszantott valaki, egyszerűen képtelen voltam törődni a következményekkel. Találó kifejezés erre a dologra, hogy “elöntötte az agyamat a lila köd”.

(valódi verekedés 97′-ben, a kék pólós vagyok én)

Így teltek az évek, és egyre több olyan helyzetbe kerültem, ami később megrémisztett, hogy milyen könnyen kerülhettem volna nagyobb bajba, olyan bajba ami elégé véglegesen rányomta volna az életemre a bélyegét. Ilyen lehetett volna például a börtön, vagy olyan társaság akik vonzzák a folyamatos zűröket. Egyikhez sem volt kedvem, és tudtam hogy muszáj lesz változtatnom, mert sokáig nem lehet ilyen “lángon égni”.



(interjú Piooners180-al, a régi balhékról)
Érdekes hogy mikor 20 éves voltam, és beköltöztünk a méltán hírhedt nyolcadik kerületbe, akkor kezdődött el a változásom jó irányba. Mivel könnyen kiszakadtam a korábbi baráti társaságaimból, ezért volt időm mélázni azon, hogy mit is kellene másképp.

Bár mindig is kerestem a “nagy” igazságot, az élet értelmét, és hasonló magasztos dolgokat, csak akkor tudtam tényleg megérteni hogy miért is van ezekre szükségem, mikor végre áttudtam értékelni, hogy tényleg milyen sokszor kerülhettem volna bajba a hülyeségeim miatt. Elkezdtem tanulmányozni a különböző vallásokat, filozófiákat. A kereszténységtől kezdve, a hinduizmusig, mindenféle ezoterikus tanításon átrágtam magam. Sok ezek közül nagyon tanulságos, és tényleg építő volt… de minél mélyebbre ástam magam ezekbe a dolgokba, annál nagyobb hiány érzetem támadt, és még mindig fenn álltak a korábbi problémáim, hogy miképp is tudom legyőzni a haragom, dühöm, miképp is érhetem el az elégedettség állapotát, mikor hátradőlve azt mondhatom; igen, most jó, és nem is akarom hogy ez változzon!

Tovább kutakodtam, és végül a szkeptikusok oldalára bukkantam rá, amit olvasgatva, végül nagyon sok dolgot sikerült átértékelnem, korábbi hülye hiedelmeimet kiszortírozni a tudatomból. A sok sok érdekesnek látszó ezoterikus rizsáról végre lehullt számomra a lepel, és bár nehéz volt elűznöm az álomvilágot, de végül sikerült rájönnöm, hogy az egész csak áltudományoskodó, különböző filozófiákat felhasználó kóklerkedésről van szó, azért hogy az embereket minél jobban áttudják verni, és hogy a különböző vackaikat, könyveiket rájuk tudják sózni a gyanútlan igazságot kereső emberekre. Amit korábban hiányoltam a különböző vallások tanításából leginkább, azt végre sikerült megtalálnom a tudományos módszertanban, a racionális, és logikus gondolkodást. Párhuzamosan kezdtem el foglalkozni a taoizmussal, és zen buddhizmussal is, amelyek érdekes módon olyan tanításokat tártak elém, amelyeket nem igazán tudtam megcáfolni magamnak, merev vaskalapos gondolkodással sem, ezért tudtam hogy jó úton haladok…

Eme filozófiák annyira emberközeliek, logikusak, és minden napra tartogatnak egy bizonyítékot igazukról, hogy eme úton haladva végül; mondhatni – kezdem átlátni a sok sok felesleges dolgot ami pl a dühömet táplálta, ami miatt folyamatosan sikertelenségek értek, és sorolhatnám.

Rájöttem arra, hogy a haragvás csak az én fejemben létezik. Hiába okozza más, hiába bosszant egy másik ember… az egész csak az én fejemben van, és én vagyok az ura annak, hogy hagyom e hogy legyőzzön ez az érzés, vagy leküzdöm. Egyértelmű hogy rossz dolog ha hagyom hogy a rossz érzések kísérjék a napjaim, ezért jelenleg is azon dolgozok, hogy minél inkább JÓ legyen, és ez az amit ajánlok mindenki számára! 🙂

– Fira Heffner –

Megjegyzések:

megjegyzés

Powered by Facebook Comments

Ajánlott!

Szellemlány hangja egy sziklából? [Érdekes hangfelvétel]

Érdekes felvételre hívta fel figyelmünket az egyik kedves nézőnk, amelyben állítólag egy rejtélyes női hang …