Egy mozdony balesetére figyelmeztetett a látnok

Tizenkét észbontó történelmi tény.

Tudod, hogy Napóleon miért tartotta mindig a hasa előtt a kezét? Arról hallottál, hogy melyik ország vívta a modern történelem legpusztítóbb háborúját, vagy arról, amikor elrabolták az emberrablás-elleni szakértőt? Ha nem, akkor ezekre a kérdésekre is választ kapsz!

Íme tizenkét történelmi tény, ami alaposan meglephet!

1. A modern történelem, egy országra vetített, legpusztítóbb háborúját Paraguay vívta még 1867-1870 között, a Hármas Szövetség Háborújában, amikor az 1,4 millió lakosú ország egyszerre harcolt Argentína, Uruguay és Brazília ellen.

A háborúban Paraguay férfi lakosságának 80 százaléka meghalt, a teljes lakosságból pedig csak 220 ezer ember maradt életben úgy, hogy négy nőre jutott egy férfi. A háború előtti lakosságszámot csak 1948-ra sikerült újra elérnie az országnak.

2. Bonaparte Napóleont gyakran úgy ábrázolták, hogy a kezét a hasára tartotta, vagy a ruhája alá dugta. Habár sokan azt feltételezhetik, hogy ez biztos egy divatos póz volt akkoriban, mégsem erről van szó, hanem arról, hogy a császárt gyakran kínozta gyomor- vagy bélfájdalom.

A hasán tartott keze állítólag némi enyhülést hozott Napóleonnak, akinek a halálát is bél-, vagy gyomorrák okozhatta, legalábbis egyes verziók szerint, amik azt is feltételezik, hogy a betegséget felgyorsíthatta az állítólagos lassú, arzénos mérgezés.

3.

 1983-ban azzal kereste fel a brit vasúttársaságot egy látnok, hogy a víziójában a 47 216 számú mozdony súlyos, halálos balesetet okozott. Az illetékesek nem tudták, hogy mennyire kellene komolyan venniük a látnok szavait.
Nem sokkal a jelentés után a 47 299 számú mozdony 9 halálos áldozatot követelő balesetet szenvedett Wrawby-nál. A látnok által leírt mozdony illett a balesetet szenvedett szerelvényre, de ennél is ijesztőbb, hogy a 47 299 számú mozdony eredeti száma a látnok által említett 47 216 volt.

Később kiderült, hogy az illetékesek a látnok bejelentése után változtatták meg a számozást, ám az „előre megjósolt” halálos balesetet így sem tudták elkerülni.

A vasúttársaság annyival kommentálta az esetet, hogy csak egy bámulatos egybeesésről van szó.

4. Valószínűleg csak kevesen tudják, hogy a kínai Nagy Falnak Észak-Koreában is vannak részei. Ez a nagyjából 400 kilométernyi, többségében feltáratlan, szakasz természetes határt képez Kína és Észak-Korea között.

5. Amikor Kolumbusz „felfedezte” Amerikát, akkor 90 millióan éltek a kontinensen, tehát pontosan annyian, mint Európában.

6. Egy 1910-es szervezett akcióban tízezer iowai farmer vett részt. A csapat 380 mérföldnyi autóutat épített, ami az állam teljes kelet-nyugati szélessége. Mindezt egy óra alatt, szombat reggel. Azt nem lehet tudni, hogy mennyire volt szilárd az út burkolata, de az beszédes, hogy nagyjából 61 méternyi szakasz jutott egy farmerre. Ezt ugartól az aszfaltig (szintezéssel, áthidalásokkal) nem lehet egy óra alatt megcsinálni.

7. 1945 májusában franciák védték Berlin központját és a Führerbunkert. Az SS Charlemagne elnevezésű egység 7600 francia önkéntest számlált, ám a bevetések után 60 főre csökkent a létszámuk.

Berlin eleste és a háború vége után csak egy tucat ember maradt, akik gyalog jutottak el az amerikai vonalakig, ahol annak ellenére feladták magukat, hogy tudták, nem lesz kegyes hozzájuk a sors. Az amerikai egyenruhában feszítő Leclerc francia tábornok nem vesztegette az időt, úgyhogy az SS-eket gyorsan kivégezték.

A halálra ítélteteket az osztrák határhoz közeli Bad Reichenhallban temették el. Májusban mindig sok virágot tesznek a sírra, ami gyakori helyszíne a neonáci megemlékezéseknek.

8. Az Egyesült Államokban a szabad feketéknek engedélyezték a rabszolgatartást. Ez azt jelentette, hogy 1830-ban 3700 fekete bőrű amerikainak 13 ezer rabszolgája volt. A Louisianában élő Nicolas Augustin Metoyernek 13 rabszolgája volt, míg a 12 tagú családjának összesen 215.

9. A nyugat-afrikai Libérria fővárosát, Monroviát, az akkori amerikai elnökről, James Monroe-ról nevezték el a „hálás” feketék, ugyanis az Egyesült Államok ötödik elnöke találta ki, hogy a felszabadított rabszolgákat telepítsék vissza a szülőföldjükre, Afrikába.

Monroe azzal nem foglalkozott, hogy ebben az időben szinte minden ragszolga már az Államokban született. Az 1816-ban alapított Amerikai Kolonizációs Társaság az elnök tervét követve vásárolta meg azt a területet, amit ma Libériának ismerünk. A zűrös ország zászlaja is az USA lobogóját koppintotta le.

10. Felix Batista, a texasi emberrablás-elleni szakértő rendszeresen tartott előadást a témáról, valamint megírta a „Hogyan NE raboljanak el Mexikóban” című könyvet. Az 55 éves szakértő 2009-ben egy kétnapos biztonsági konferencián vett részt Mexikó észak-keleti részén, ahol az emberrablóknak sikerült egy telefonhívással kicsalniuk a férfit az épületből. Ennyire egyszerűen sikerült elrabolni az emberrablás-elleni szakértőt.

11. 1913-ban tűnt el Billy Dunbar, aki egy családi horgászkiránduláson vett részt a louisianai Swayze tónál. A gyerek keresése nagy port vert fel az amerikai sajtóban, majd 8 hónappal később megtalálták a fiút, aki egy utazó zongorahangolóval volt. Habár az illető azt állította, hogy a fiú neve nem Billy Dunbar, hanem Charles Bruce Anderson, a leírás mégis ráillett.

A gyereket elvitték Dunbarékhoz, akik boldogan éltek, amíg meg nem haltak, ám 2004-ben egy DNS-vizsgálat bebizonyította, hogy a fiú tényleg nem Billy Dunbar volt.

12. 2016-ban sokkal több Mozart lemezt adtak el, mint Beyoncé albumot.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Megjegyzések:

megjegyzés

Powered by Facebook Comments

Ajánlott!

Egy agysebész szerint van valami “odaát”

Az emberiség történelme során az egyik legnagyobb kérdés, hogy vár-e ránk valami a halálunk után.  …