Érdekes: Egy őrült gyilkos írta a leghíresebb angolszótárat

Az Oxford English Dictionary a leghíresebb és legfontosabb angol nyelvű értelmező szótár. Ez tulajdonképpen az angol nyelv definitív alapműve, azzal szokott bekerülni a hírekbe, ha szlengszavakat is bevesznek a szerkesztő nyelvészek az új kiadásba (legutóbb például a szelfit és a twerkelést), és azok ezzel hivatalosan is az angol nyelv részévé válnak. A legelső kiadást 1857-ben kezdték el írni, de annyira hatalmas volt, hogy az angol nyelvészek önkénteseket toboroztak az egyes szócikkek megírásához – vagyis az OED kicsit úgy született, mint közel másfél évszázaddal később a Wikipedia. Viszont még így is 31 évig tartott, mire sikerült eljutni addig, hogy az első kötet megjelenjen. Ez az A betűvel kezdődő szavakat írta le és értelmezte 352 oldalon. Az ábécé végéig 12 kötettel később, 1928-ban sikerült elérni.

Amikor a lexikon szerkesztője, Sir James Augustus Henry Murray az első kötet kiadása után meglátogatta a legtermékenyebb önkéntes szócikkírókat, hogy személyesen köszönje meg nekik a munkát, egészen megdöbbent. A legtöbb szócikk írója és egyben egy újszerű, a munkát felgyorsító idézetkövetési rendszer megalkotója nem egy unatkozó könyvtáros, lelkes nyelvész vagy tanár volt.

Hanem egy gyilkosságért elítélt, beszámíthatatlan őrültnek nyilvánított volt harctéri sebész egy elmegyógyintézetből.

William Chester Minor az egyik legjobb amerikai egyetemen, a Yale-en szerzett orvosi diplomát 1863-ban, majd azon nyomban be is sorozták az északi unionisták seregébe harctéri sebésznek. Akkor már két éve dúlt az amerikai polgárháború, és Chester rögtön a legdurvább, legvéresebb összecsapásokba került bele, mint az 1864-es Csata a Vadonban, a maga 3000 halottjával és 20 ezer sebesültjével. Feljegyezték azt is, hogy a felettesei arra utasították, hogy egy dezertáló katonát billogozzon meg az arcán egy izzó vasrúddal. Valószínűleg ezek az élmények vezettek ahhoz, hogy megbomlott az elméje.

William-Chester-Minor

Amikor elhatalmasodott rajta a paranoia, a háború után először New Yorkba, majd miután itt sok botrányos ügye volt prostituáltakkal a piros lámpás negyedben, egy isten háta mögötti floridai helyőrségbe helyezték. Később 18 hónapot töltött egy washingtoni elmegyógyintézetben, és miután az állapota nem javult, leszerelték a seregtől. Angliába költözött, és London egyik nyomornegyedében élt. 1871-ben bíróság elé állították, mert a nyílt utcán lelőtt egy férfit, akiről azt vizionálta, hogy be akar törni hozzá. A bíróságon az elmeszakértő őrültnek nyilvánította, ezért nem börtönbe, hanem egy elmegyógyintézetbe került, a Broadmoore-ba.

Ez az intézet szigorúan őrzött, de az ápoltakkal igyekszik emberségesen bánni, Chesternek például hozzáférést engedtek a könyvtárhoz, illetve engedélyezték, hogy könyveket vásároljon. Minden pénzét (továbbra is járt neki az amerikai katonaságtól a nyugdíj) könyvekre költötte, és sokat hozott be neki az általa megölt férfi özvegye is, aki mélyen vallásos lévén megbocsátott neki, megsajnálta és rendszeresen látogatta. A könyvvásárlások során jutott a fülébe, hogy önkénteseket keresnek a valaha volt legnagyobb lexikon megírásához, aminek valósággal a megszállottja lett, minden szabad percét kutatással, szócikkek írásával és javításával töltötte. És a Broadmoore falai között elég sok szabad perce volt.

William_Chester_Minor

Az első kötet megjelenése után Chester állapota rosszabbodni kezdett, abbahagyta a szótár írását. Amikor egy különösen elborult pillanatában levágta a saját péniszét, átszállították egy szigorúbb, súlyosabb esetekkel foglalkozó szanatóriumba, ahol már esélye sem volt könyvekhez jutni és folytatni a munkát.
Történetéből 1998-ban nagy sikerű regény készült.

forrás: index.hu

Megjegyzések:

megjegyzés

Powered by Facebook Comments

Ajánlott!

Bitcoin Mesterséges Intelligencia

Mesterséges intelligenciával becsül jövőbeli virtuális deviza árakat a magyar startup

Világelsőként, gépi intelligenciával jelzi előre a Bitcoinhoz hasonló kriptovaluták jövőbeli árfolyamát egy magyar startup. Digitális …