Tag Archives: tao

LAO-CE IDÉZETEI

1. Mikor elengedem, aki vagyok, azzá válok, ami lehetnék. 2. Távozz el magadtól, hogy eljuss magadhoz! 3. Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk meg. 4. Amikor ráébredsz, hogy semmi sem hiányzik, az egész világ a birtokod. 5. A szeretettel védekező legyőzhetetlen. A természet fegyverezi s a szeretet védelmezi. 6. Aki kapni akar, az tanuljon …

Tovább »

Túl sok ösvény-Tanmese!

Yang Zi mester szomszédjának elkóborolt a báránya, kiküldte hát összes emberét a bárány keresésére, és megkérte Yang Zi szolgáját, tartson ő is velük. – Micsoda! – rikácsolt Yang Zi. – Ennyi emberre van szükséged, hogy megkeress egy bárányt? – De hisz annyi ösvény van itt, ki tudja, merre ment – magyarázkodott a szomszéd. Amikor a szolga visszatért, Yang Zi megkérdezte: …

Tovább »

Ne erőlködj, csak tedd meg!

Megfigyelésem szerint sosem szabad erőfeszítéseket tenni azért, hogy megváltoztassuk a dolgokat, mert az erőfeszítés inkább nehezebbé, mint könnyebbé teszi a helyzetet. Az elméd kötődik valamihez, és most ugyanez az elme próbálja leválasztani magát. A legtöbb, amit elérhet, az elfojtás, sosem fog tudni valóban leválni. Ahhoz, hogy a valódi leválás bekövetkezzen, az elmének meg kell értenie, miért alakult ki a kötődés. …

Tovább »

Keress utat a valódi természetedhez!

A pillanat teljességével való intimitásban a tudat nem korlátozódik az érzelmi vagy a fizikai test történéseire, sem az érzékletekre vagy a gondolatokra. Ilyenkor csupán egyetlen egész létezik, amely érzi, érzékeli és gondolja önmagát, és minden, ami történik, magától megoldódik. Amikor ez az egész érzékeli magát, az nagyon különbözik az “én” korlátolt tapasztalásától. Bankei zen mester így fejezte ki ezt az …

Tovább »

Mélyebb bölcsességünk és szeretetünk – a belső buddha

Mindannyian rendelkezünk egy mélyebb bölcsességgel, amely tudatunk természetes, tiszta állapota, és meghalad minden fogalmat. Mi azonban még csak nem is tudunk róla. Görcsösen ragaszkodunk az önmagunkról, képességeinkről és lehetőségeinkről alkotott képünkhöz, amelyet énünknek tartunk, és a bölcsességről alkotott fogalmunkat is ennek a szűkös korlátain belül alakítjuk ki. Ez a kép azonban felszínes és hamis. Nem tartalmaz semmi valódi tudást vagy …

Tovább »

A vak leány

Volt egyszer egy vak leány, aki gyűlölte magát amiatt, hogy vak volt. Mindenkit gyűlölt, kivéve a kedvesét. A fiú mindig vele volt. Mondta egyszer a barátjának: – Ha láthatnám a világot, hozzád mennék feleségül. Egy napon valaki hozott neki egy szempárt. Amikor levették szeméről a kötést, láthatta az egész világot, beleértve a barátját is. A fiú megkérdezte: – Most, hogy …

Tovább »

Odafigyelés, de mire?

Mire figyeljünk oda? Ez is hasonló kérdés, de némiképp eltérő módon vizsgálható meg. Próbáljuk ki, és lássuk az eredményt. Ha kiválasztunk valamit, amit követni akarunk, mindig felvetődik a kérdés: miért pont ezt? Ha nem veszünk tudomást a problémáról, hanem valamilyen oknál fogva egyszerűen csak kiválasztunk bármit, és ragaszkodunk hozzá, a figyelem tárgyát előbb vagy utóbb annak fogjuk látni, ami: örökké …

Tovább »

Másnak és ugyanannak lenni?

Sokat beszéltem az átalakulásról és a változásról. Az odafigyelés megváltoztatja az embert, aki nem ugyanaz többé. De ennek is megvannak a maga paradoxonjai. Könnyű elszánni magunkat, és azt gondolni, hogy “meg akarok változni. Jobb, együtt érzőbb emberré akarok válni. Jó buddhista akarok lenni” – de ez így nem fog menni. A cél az, hogy “én” váljak jobb emberré. Ám ha …

Tovább »

Birtokolni és nem akarni

Sok éve már annak, hogy először hallottam a vágy nélküli létezés botrányos eszméjéről. Rémesnek tűnt – teljesen élettelennek és értelmetlennek. Hogyan lehet valaki emberi és eleven és vidám és boldog, ha nincsenek vágyai? És hogyan lehetnek tárgyak a birtokában? Nem képtelenség-e, hogy valakinek legyen mosogatógépe meg ezer könyve, új CD-lejátszója és faxkészüléke, szép kertje és elektromos fűnyírója, anélkül hogy vágyna …

Tovább »

Tudtad e?

A szutrák, amelyeket a következőkben felsorolok, valójában gondolatsorokat indítanak el, amelyek befelé és fölfelé vezetnek – mulandó önmagunktól halhatatlan magasabb önmagunkig. Ezt az utat azonban senki sem teheti meg helyettünk. Íme: Minden gyógyulás arkánumát egyedül a lélek és a szellem rejtett laboratóriumában lehet létrehozni. Annak az embernek a dicséretére sóvárogsz, aki óránként elátkozza magát? Annak akarsz tetszeni, aki önmagának sem …

Tovább »