Újabb rémisztő megjegyzések a gyerekektől

Megjósolta a nagypapa halálát a kislány, míg egy másik kiskorú halott babákról beszélt.

A legtündéribb kisgyerektől is kirázhatja a hideg a felnőttet, ha a fiatal teljes természetességgel beszél a közelgő halálról, szellemekről, vagy az előző életéről. Néhány felnőtt ilyen rémisztő élményről mesélt.
Anyu, az ki: Amikor az egyik nap felébredtünk a lányommal, akkor szokásunkhoz híven, heverésztünk kicsit és beszélgettünk. Én az ajtónak háttal feküdtem, a lány pedig felém fordult. A szemembe nézve beszélt, de egyszer csak elhallgatott, és azt kérdezte: „Anya, az ki?”
A hátam mögé mutatott. Hirtelen nem tudtam, hogy legyen-e bátorságom megfordulni. Végül rászántam magam, de nem volt mögöttem senki. Ez volt életem eddigi legijesztőbb élménye.
Holnap találkozni fogsz a nagyival: 2012 februárjában meghalt a rákos nagymamám.

A temetés után az egész család átment a nagyszülők házába, ahol beszélgettünk, vigasztaltuk egymást. Amikor este lefekvéshez készülődtünk, akkor a 4 éves unokahúgom odament a nagypapámhoz, és ezt mondta: „Jó éjt, papi! Ne legyél szomorú, mert holnap találkozni fogsz a nagyival!”

A nagypapám másnap meghalt.
Van egy testvérem, ugye: Amikor a fiam 5 vagy 6 éves lehetett, akkor a semmiből egyszer csak kijelentette, hogy: „Még mielőtt megszülettem, ugye volt egy testvérem?

Az anyukánk mostanra nagyon öreg lehet. Nekik nem lett bajuk, amikor kigyulladt az autó, amiben én nagyon megsérültem.”
Apu, már halott vagy: Az egyik nap a garázsban szereltem a család kerékpárjait, amikor nyílt az ajtó, és a 2 éves fiam bedugta a fejét, majd ezt kérdezte tőlem: „Apu, te nem meghaltál?”

Rám hunyorított és lassan becsukta az ajtót.

Ahol a halott babák laknak: Az egyik barátnőm a férjével és a 2 éves fiával egy több, mint 100 éves házba költözött. Amikor meglátogattam őket, akkor éppen a pincét újították fel. Mivel sok volt a dolguk, ezért én a gyerekre vigyáztam.
Amikor elkészültek a pincével, akkor lementünk a kisfiúval megnézni. A kicsiről tudni kell, hogy annak ellenére, hogy tudott beszélni, inkább szavakat motyogott, mert egész mondatokat még nem alkotott. A fiú a kezemet fogva vezetett a régi kazánhoz, ahol rám nézve ezt mondta: „Itt laknak a halott babák.”
Beleborzongtam. Egyfelől azért, mert tényleg alig beszélt, és nem hiszem, hogy tudta, hogy mit jelent a halál. Mivel idősebb gyerekek nem voltak a családban, ezért ők nem mondhatták neki ezt. Még most is kiráz a hideg, ha ez eszembe jut.
Emlékszel rá, hogy meghaltunk: A fiam teljesen lesokkolt, amikor ezt kérdezte: „Apu, emlékszel arra, amikor meghaltunk?”
Apu, ez egy szörny… El kell temetnünk: A 3 éves kislányom az újszülött kisöccse mellett állt. Egy darabig nézte, majd felém fordult, és így szólt: „Apa, ez egy szörny. Muszáj eltemetnünk.”
Halott fiú a szekrényben: Amikor a lányom 4-5 éves volt, akkor az egyik este, amikor lefekvéshez készültünk, beszéd szűrődött ki a szobájából. Benéztem a résnyire nyitott ajtón, és megkérdeztem, hogy hozzám beszél-e. A lányom így felelt: „Nem. A szekrényemben lakó kisfiúhoz beszéltem. Ő már meghalt.”

Teljesen lesokkolt.
Miért van kés annál a férfinál: A 4 vagy 5 éves fiammal együtt mostunk fogat a fürdőszobában. Amikor végzett, akkor véletlenül leejtette a fogkefét. Lehajoltam érte. Amikor találkozott a tekintetünk, akkor a fiam megdermedve bámult rám, és ezt mondta: „Apu, miért van kés annál a férfinál?”

Soha életemben nem pördültem meg ennyire gyorsan.
Én vagyok az anyukád: Az idősebb nővérem ugyanabban az évben született, amikor az apám anyukája meghalt. Apu mesélte, hogy amikor a nővérem beszélni kezdett, akkor ezt mondta neki: „Én vagyok az anyukád.”
(Forrás: life.hu)

Megjegyzések:

megjegyzés

Powered by Facebook Comments

Ajánlott!

A viktoriánus kor néhány érdekessége

A viktoriánus kor (1837-1901) egyike volt azon brit időszakoknak, melyet előszeretettel képzelünk romantikusabbnak, illetve szebbnek mint …